hamarosan, december 18.-án megjelenik minden id�?k egyik legjobb filmjének a legjobb verziója .. hype, hype és hype, de a lényeg, h ez valóban egy rohadtul jó film, és végre hozzá lehet jutni majd egy, a filmhez méltó verzióhoz sok extrával. remélhet�?leg itthon is.

viszont err�?l meg eszembe jutott, h anno a szellemképben én err�?l a filmr�?l írtam egy dogát. (pl. azt tudtátok, h m�?biuszt felkérték, de azért nem vállalta, mert valami fanszijamatyar anim filmet már bevállalt? valami id�?set, meg urasat?) hát tessék …

Blade Runner A Szárnyas Fejvadász (1982)

Rendezte:
Ridley Scott

Producer:
Michael Deeley

Forgatókönyv:
Philip K. Dick novellája alapján
Hampton Fancher
David Peoples

Fényképezte:
Jordan Cronenweth

Vágók:
Les Healey (rendez�?i változat)
Marsha Nakashima
Terry Rawling

Zene:
Vangelis

Szerepl�?k:
Deckard – Harrison Ford
Batty – Rutger Hauer
Rachel – Sean Young
Gaff – Edward James Olmos

Scott eredetileg 1982 június 25.-én bemutatott filmje a Blade Runner – Szárnyas fejvadász Philip K. Dick Álmodnak e a robotok elektronikus bárányokkal c. novellája alapján készült és a bemutatáskor megbukott. A 15 millió dollárból készített filmet a kritikusok egy része eléggé lehúzta mert legtöbben valószínűleg egy akciófilmet vártak mások azonban dicsérték a film komplexitását, mélységét. Talán érdemes megemlíteni, hogy pont el�?tte mutattak be egy másik nagyon sikeres sci-fit is aminek valószínűleg köze van a bukáshoz. Ez a film nem más mint az E.T. Azonban kés�?bb a film egyfajta kult státuszt vívott ki magának amit az 1992-ben kiadott rendez�?i változat a narrációval és nyitott befejezéssel csak fokozott. rdekes, tulajdonképp magyar vonatkozású részlet, hogy a film el�?készítésénél felkérték a hires francia illusztrátort, képregény rajzolót Moebiust, hogy vegyen részt a film látványterveinek elkészítésében, �? azonban inkább egy másik projektben vett részt, az Id�? Urai c. francia-magyar-amerikai animációs filmben.

Ridley Scott ismertebb filmjei: The Duellist – 1977, Alien – 1979, Black Rain – 1989, Thelma & Louise – 1991, 1492 Conquest of Paradise – 1992.

Bevezetés

Es�?s este a kínai negyedben. Rick Deckard nyomozó az újságát olvassa az es�?ben, emberek járkálnak fel-alá a csillogó aszfalton. Arra vár, hogy felszabaduljon egy hely az utcai étkez�?ben. A narrátor ( maga Deckard ) röviden, nyersen meséli, hogy nem adnak fel újsághirdetést gyilkosokat keresve, nekem mégis ez a dolgom. Deckard ex-zsaru és ex-gyilkos. Felszabadult egy hely. Leül. Kicsit vitatkozik a kínai pincérrel az ételr�?l, aztán elmeséli, hogy az ex-felesége sushi-nak, hideg halnak ( amerikai szleng ) hívta. Hirtelen egy furcsa figura lép mellé és a vállára teszi a kezét. Deckard nem érti mit mond. Azt mondja le van tartóztatva .. fordit a kínai pincér. A furcsa figura közli vele, hogy az ex-f�?nöke várja a rend�?rállomáson. (temérdek ex) Humphrey Bogart? Philip Marlowe? Eddie Constantine? Ez csak film noir lehet, de mindenképp a 40′-es 50′-es években játszódik. Hát nem. Ez a Blade Runner (Szárnyas Fejvadász), egy sci-fi ami 2019-ben játszódik.

Véleményem szerint azonban a Blade Runner inkább film noir mint sci-fi. Pontosabban kívülr�?l sci-fi, belülr�?l azonban egy film noir. Azt mindenképp fontos észrevenni, hogy ebben a viszonylag mai sci-fiben mennyi film noir tradíció és filmes kultúra található. Ezt szeretném megmutatni.

Film Noir

A Film Noir néven ,a 40′-es 50′-es évek Hollywoodjában készült filmek egy csoportját nevezik. Maga a film noir elnevezés francia eredetű és magyarul annyit jelent, hogy fekete film. A név egy könyvsorozat nevéb�?l származik amit Franciaországban adtak ki és ami amerikai krimiírók munkából állt. A könyvek általában krimik voltak amik f�?h�?se sokszor egy magándetektív volt aki beleszeretett egy álnok n�?be ( la femme fatale ) aki aztán a vesztét okozta. Ezen krimik egy részét dolgozták aztán fel Hollywoodban a már említett periódusban. Sokan úgy gondolják, hogy a Film Noir csak egy vizuális műfaj és, hogy a rá jellemz�? vizuális kifejez�?eszközöket sok más műfaj is használja, tehát nem a sajátjai. Mások úgy gondolják, hogy ez egy külön filmes műfaj amit az adott kor bizonytalansága, félelmei hozták létre, a második világháború utáni, hidegháború eleji id�?szak jellemz�?je és van aki szerint a Film Noir nem műfaj hanem stílus amely kölcsön vett elemeket a gengszter, detektív és misztikus filmekb�?l és ezekb�?l plusz egy-két új elemb�?l egy új filmstílust alkotott.
Vizuálisan a Film Noir leginkább jellemz�? filmes eszköze a világítás. A műfajra jellemz�? világítás nagyon kontrasztos, a sötét és a világos foltok drámai összhatására épül. A szerepl�?k arcára szinte mindig árnyék vetül jelezve, hogy személyiségüknek van egy sötét, misztikus oldala is. A Film Noir jellemz�?en lepukkant, városi környezetben játszódik, bárokban, éjszakai klubokban, motelekben és sikátorokban. A szerepl�?k ruházata is jellemz�?. A férfiak gyakran hosszú ballonkabátban, öltönyben és kalapban láthatók, míg a n�?i szerepl�?k legtöbbször estélyiben vagy más hasonlóan elegáns ruhában mutatkoznak bárhová is mennek.
A Film Noir h�?se végzetesen és megmásíthatatlanul vonzódik a n�?höz aki kihasználja és elárulja �?t. Ez a n�?típus akit femme fatale-nak hívnak, mindig küls�?leg mindig vonzó, szűk ruhája, cigarettázása, ékszerei mind ráirányítják a figyelmet. Misztikus jelenség aki kénye-kedve szerint befolyásolja és irányítja a férfi f�?h�?st, veszélyekbe sodorja ami majd a végzetét okozza. Ezek a n�?k okosak, aktívak, er�?sek.

Sci-Fi

A tudományos-fantasztikum már a filmkészítés kezdete óta sikeres és ismert műfaj. George Mélies már 1902-ben elvarázsolta a közönséget speciális effektjeivel, trükkjeivel az Utazás a Holdra c. alkotásával. Fritz Lang 1927-es Metropolis-a is ennek a műfajnak az egyik korai képvisel�?je. A 30′-as 40′-es években pedig a képregények útján lett egyre sikeresebb ez a műfaj az Egyesült Államokban. Az 50′-es években években az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt dúló hidegháborúnak és az átalakuló hollywoodi rendszernek köszönhet�?en a sci-fi műfaj virágkorát élte. Rengeteg film készül amelynek nagy része talán még a B kategóriát sem üti meg, azonban készült egy-két olyan film is ami a szórakoztatáson kívül valamit mondani is szeretett volna. (The Day the Earth Stood Still, 1951) A sci-fi következ�? fontos állomása Stanley Kubrick 1968-as 2001 Űrodisszea c. filmje de ekkor már nem volt a műfaj annyira populáris mint korábban. A sci-fi következ�? virágkora a 70′-es évek vége 80′-as évek eleje amit olyan filmek fémjeleznek mint George Lucas StarWars-a vagy Steven Spielberg E.T.-je, First Encounters of the Third Kind c. filmje és azóta folyamatos a műfaj sikere mind a mai napig.

Szinapszis

2019 Los Angeles. A gazdag emberek más bolygókon lév�? kolóniákra költöznek. Az utcák zsúfolásig emberekkel, különböz�? kultúrájú, nyelvű emberekkel. Állandóan esik és szinte mindig sötét van. A városok akkorára n�?ttek, hogy saját klímájuk van. F�?h�?sünk Rick Deckard (Harrison Ford) valaha szárnyas fejvadász volt, az L.A.P.D. (los angelesi rend�?rség) különleges részlegének tagja, azzal a feladattal, hogy kutassa fel és vadássza le nyugdíjazza a renegát replikánsokat, az emberibb az embernél robotokat akik illegálisan tartózkodnak a földön. Deckard láthatólag belefáradt az öldöklésbe és kilépett a rend�?rségt�?l, de most felkérik még egy utolsó munkára. Fel kell kutatnia és meg kell semmisítenie négy Los Angeles-be szökött replikánst. Ezek a replikánsok azért jöttek vissza a földre, hogy megoldást találjanak a beépített, négy éves élettartam megnövelésére, magyarul: nem akarnak meghalni.

A vadászat során Deckard beleszeret Rachel-be ( Sean Young ), egy másik Tyrell, a replikánsokat gyártó Tyrell cég tulajdonosa, géniusza által létrehozott androidba. Az emberi érzések és emlékek ( bár ezek nem is eredetiek, Tyrell ültette csak be ) összezavarják Deckard-ot és a határvonal az emberek és az androidok között még inkább elvékonyodik. Közben a replikánsok rájönnek, hogy még maga a teremt�?jük, Tyrell sem tud segíteni nekik igy megölik azt. Deckard felkutatja és megöl három replikánst, bár minden esetben olyan mintha önvédelemb�?l tenné. Az utolsó replikáns Roy Batty ( Rutger Hauer ) megölhetné ugyan Deckard-ot, de mivel annyira szereti az életet megkíméli azt. Deckard biztos benne, hogy a többi fejvadász megölte Rachel-t, de nem így történt. Rachel-t megkímélte Gaff ( Edward James Olmos) és végén megtudjuk, hogy maga Deckard is valószínű replikáns, majd elmenekülnek együtt egy ismeretlen országba. Rachel-nek nincs meghatározott élettartalma, legalábbis nem tudunk róla.

A nyomozó

A némafilmek és a 30′-as években a krimik és a detektív filmek gyakran a tradicionális, Agatha Christie és Sir Arthur Conan Doyle nyomdokait követ�?, misztikus gyilkossági filmek voltak. Aztán a 40′-es években megjelent az új cinikus valósághoz igazodó, új, kemény, tökös, cinikus nyomozó a vásznon. Ez a fajta nyomozó a város sötét, nyomasztó világában dolgozott, mindenféle zavaros, furcsa figurával körülvéve ami nagyon elüt pl. a Sherlock Holmes történetekben megszokott fels�? osztálybeli szerepl�?it�?l. A Máltai Sólyom (1941) az egyik tipikus példája ennek az új műfajnak és Sam Spade (Humphrey Bogart) tipikus példája az újfajta nyomozónak.
Ridley Scott, a rendez�? miután rájött arra, hogy Deckard-nak olyannak kellene lennie Sam Spade-nek, elkezdett érdekl�?dni a film iránt. Scott még azt is tervezte, hogy Deckard-nak hasonló kalapja legyen, de mivel abban nagyon hasonlított el�?z�? szerepére az Indiana Jones-ra ezt elvetették. Azért balon kabátja, nyakkend�?je és pisztolya Deckard-nak is van, igaz így inkább Philip Marlowe-ra hasonlít mint Sam Spade-re. (Marlowe karaktere nem olyan mint Spade-é, neki van morálja, etikus és tudja mi az a kötelesség.)
Nyilvánvaló, hogy Deckard morális okokból hagyta ott a rend�?rséget, a Szárnyas Fejvadász divíziót. Bizonyára kényelmetlenül érezte magát azért, hogy replikánsokat kell kivonnia a forgalomból mindenféle nyomós ok nélkül, csak azért mert léteznek. A film noirok nyomozói csak részleges gy�?zelmet érnek el, vagy teljesen elbuknak és céljaikat sosem érik el, de legalábbis valami nagyon félrecsúszik. Deckard-nak is fel kell adnia elveit amikor elfogadja a megbízást és el kell menekülnie a városból ahhoz, hogy együtt lehessen Rachel-lel.
A rendez�?i változatban még az is bizonytalan, hogy Rachel meddig él. A film noirokban a nyomozó általában nem kapja meg a lányt, ezért valószínű, hogy a stúdió által kier�?szakolt happy-enddel ellentétben ebben a verzióban meghal. Marlowe mindhárom filmjében megszerzi a lányt ami a közönségnek ugyan tetszik (f�?leg a The Big Sleep c. filmben amiben Humphrey Bogart és Lauren Bacall miatt más vég elképzelhetetlen lett volna), de a film noir hatásosságából sokat elvesz.

A N�?

Deckard beleszeret abba a lányba akit meg kellene ölnie. A film noir nyomozói általában csak rossz, züllött n�?kkel találkoznak csakúgy mint Philip Marlowe figurája ( The Big Sleep, Farewell My Lovely ). Az film eredetileg happy-enddel fejez�?dött be ami a film noirokra egyáltalán nem jellemz�?. Ridley Scott rendez�?i változatában a befejezés sokkal szomorúbb, sötétebb ami a film noirokra sokkal jellemz�?bb. Azt sem lehet tudni vajon Rachel meddig fog élni és hiányzik az a kép is, ahogy egy repül�? kocsival valami szép táj felé távolodnak. Ezt a happy-endinget a stúdió er�?szakolta ki.( rdekes, hogy Tyrell azért hal meg mert nem tudja lehet-e tovább él�? replikánst készíteni, a happy-end kitalálói ezt megel�?legezik a záró képsorral, pedig nem lehet tudni, hogy Rachellel mi lesz.)
A film noirokban két fajta n�? létezik: a végzet asszonya és az gondoskodó típus. Rachel egyfajta kombinációja ennek a kett�?nek. Tökéletes végzet asszonya amikor megismerjük a Tyrell cégnél. Arrogáns, stílusos, kemény és dohányzik. �?gy tűnik teljes mértékben ura a helyzetnek mialatt Deckard elvégzi rajta a Voight-Kampf tesztet. Nagyon er�?s és kihívó szexuális vonzer�?vel rendelkezik. Még Deckard meztelen n�?t ábrázoló poszteres kérdésén sem lep�?dik meg: Arra kíváncsi, hogy replikáns vagyok vagy arra, hogy leszbikus ? Sötét, szűk ruha, széles válltömések, a haja szorosan feltűzve. Tipikus film noir karakter, akit nem lehet csak úgy megkapni vagy megváltoztatni vagy ha igen akkor ott valami nagyon komoly dolognak kell törtennie, vagy meg kell halnia utána.
Miután Rachel megtudja, hogy replikáns, el kezd átalakulni. Elveszti a végzet asszonya jellemz�?ket és átalakul gondoskodó n�?típussá. Deckard ebben úgy vesz részt, hogy kier�?szakolja bel�?le a gyengébbik nemre jellemz�? szexualitás használatát. (Mond azt, hogy akarlak.) Ez a változás küls�?ségekben is megnyilvánul. Pl. leengedi a haját, világos szinü ruhában van.
A legtöbb film noirban azonban a végzet asszonya független marad és nem engedi, hogy a f�?h�?s megváltoztassa, magához igazítsa. Inkább meghal minthogy elkapják (elvegyék feleségül, letartóztassak). Nem akar gondoskodó n�?típussá átalakulni és a férfit szolgálni, még akkor sem ha az a halálát okozza. A rendez�?i változatban Rachel végzetének lebegtetése ezért sokkal film noirosabb mint az illogikus és boldogan éltek míg meg nem haltak eredeti befejezés.

Az emberek

A film noirokban a társadalom könyörtelen, az emberek gonoszak és a világ korrupt marad bármit is tesznek a szerepl�?k. Még a f�?h�?sök számára is nehéz megkülönböztetni a jót a rossztól. A film noirokban a f�?h�?sök rendelkeznek mind a protagonist mind az antagonist tulajdonságaival. Deckard vonakodó, bizonytalan h�?s. Legtöbbször inkább feladná és egyszerűen elsétálna ha tehetné, de nem lehet. A f�?nöke megzsarolja tulajdonképp, hogy elvégezze a munkát. Kis embernek nevezi, az utca emberének, olyannak aki gyenge és nem számíthat segítségre, ha nem vállalja el a megbízást. A film noirok f�?h�?sei sohasem szupermenek vagy h�?siesek. A Blade Runner-ben még az is lehet, hogy maga a f�?szerepl�? is android. Erre utal pl. Rachel kérdése arra, hogy vajon Deckard elvégezte e a tesztet, de �? nem válaszol.
A film noir történetek szerepl�?i az alsóbb társadalmi csoportokból kerülnek ki akik megtesznek mindent a túlélésért. Fizikai munkások, kurvák, stricik, tolvajok, bár tulajok. A Szárnyas Fejvadászban vannak haldokló androidjaink, egy visszavonult, vonakodó ex-rend�?r, emberek különleges betegségekkel, strip tease táncos stb. A replikánsok képviselik a társadalom legalját, tulajdonképp rabszolgák, nem is emberek. Azt lehet tenni velük amit csak akarnak mindenféle konzekvencia nélkül, senkit nem érdekelnek. Ha a társadalom számára hasznosak, akkor nem az én problémáim. mondja Deckard. Senki sem boldog, vagy kiegyensúlyozott. Mindenkinek problémái és titkai vannak.

A világitás

A világítás nagyon fontos a Szárnyas Fejvadászban. ( Jordan Cronenweth ) A hátulról világítás, a kemény, kontrasztos világítás, a mozgó tárgyak árnyéka mind er�?sen fontos szerepet játszik a nyomasztó világ életre keltésében. A világítás módja szintén jellemz�?en film noiros. A legtöbb sci-fiben nagyon er�?s, kemény fénnyel világítanak amit�?l amolyan kórházi érzése lesz az embernek (2001 Űrodisszea). A Szárnyas Fejvadászban a sötét sikátorok, a nyomasztó szobák sokkal elevenebben, dinamikusabban jelennek meg ami nagyon fontos eleme a detektív történeteknek. Ezen világítási technikák tulajdonképp standard elemei lettek az összes ilyen típusú filmek. Az egyik ilyen alap film aminek technikáit sokan lemásolták Orson Welles Citizen Kane-je (1941). Csakúgy mint Welles filmjében a Szárnyas Fejvadászban is nagyon fontos miként vannak a szerepl�?k megvilágítva. A rosszak általában a sötétben állnak a jók pedig a fényben és az összes többi film noirra jellemz�?, korábban leirt eszköz jellemz�? a Szárnyas Fejvadászra.

Szóval a cselekmény, a karakterek típusa, a helyszínek, a kamera beállítások, hangok, párbeszédek, a zene, a világítás, vágás és egyéb elemek mind segítenek abban, hogy csoportosítjuk és meghatározzuk a filmet. A Szárnyas Fejvadász sokak szerint az egyik legfontosabb sci-fi, de ha jobban megfigyeljük részleteiben akkor kiderül, hogy tulajdonképp egy jöv�?ben játszódó Film Noir-ral van dolgunk.

Sarosácz Iván
Szellemkép, 2006