jeva.hu

please do not copy or use any of the materials without asking my permission. if you have any questions or suggestions please use the contact form to get in touch with me. thanks!

tweets

blade runner final cut

0 Flares 0 Flares ×

hamarosan, december 18.-án megjelenik minden idők egyik legjobb filmjének a legjobb verziója .. hype, hype és hype, de a lényeg, h ez valóban egy rohadtul jó film, és végre hozzá lehet jutni majd egy, a filmhez méltó verzióhoz sok extrával. remélhetőleg itthon is.

viszont erről meg eszembe jutott, h anno a szellemképben én erről a filmről írtam egy dogát. (pl. azt tudtátok, h mőbiuszt felkérték, de azért nem vállalta, mert valami fanszijamatyar anim filmet már bevállalt? valami időset, meg urasat?) hát tessék …


Blade Runner – A Szárnyas Fejvadász (1982)

Rendezte:
Ridley Scott

Producer:
Michael Deeley

Forgatókönyv:
Philip K. Dick novellája alapján
Hampton Fancher
David Peoples

Fényképezte:
Jordan Cronenweth

Vágók:
Les Healey (rendezői változat)
Marsha Nakashima
Terry Rawling

Zene:
Vangelis

Szereplők:
Deckard – Harrison Ford
Batty – Rutger Hauer
Rachel – Sean Young
Gaff – Edward James Olmos

Scott eredetileg 1982 június 25.-én bemutatott filmje a „Blade Runner – Szárnyas fejvadász” Philip K. Dick „Álmodnak e a robotok elektronikus bárányokkal” c. novellája alapján készült és a bemutatáskor megbukott. A 15 millió dollárból készített filmet a kritikusok egy része eléggé lehúzta mert legtöbben valószínűleg egy akciófilmet vártak mások azonban dicsérték a film komplexitását, mélységét. Talán érdemes megemlíteni, hogy pont előtte mutattak be egy másik nagyon sikeres sci-fit is aminek valószínűleg köze van a bukáshoz. Ez a film nem más mint az E.T. Azonban később a film egyfajta kult státuszt vívott ki magának amit az 1992-ben kiadott rendezői változat a narrációval és nyitott befejezéssel csak fokozott. Érdekes, tulajdonképp magyar vonatkozású részlet, hogy a film előkészítésénél felkérték a hires francia illusztrátort, képregény rajzolót Moebiust, hogy vegyen részt a film látványterveinek elkészítésében, ő azonban inkább egy másik projektben vett részt, az Idő Urai c. francia-magyar-amerikai animációs filmben.

Ridley Scott ismertebb filmjei: „The Duellist” – 1977, „Alien” – 1979, „Black Rain” – 1989, „Thelma & Louise” – 1991, „1492 – Conquest of Paradise” – 1992.

Bevezetés

Esős este a kínai negyedben. Rick Deckard nyomozó az újságát olvassa az esőben, emberek járkálnak fel-alá a csillogó aszfalton. Arra vár, hogy felszabaduljon egy hely az utcai étkezőben. A narrátor ( maga Deckard ) röviden, nyersen meséli, hogy „nem adnak fel újsághirdetést gyilkosokat keresve, nekem mégis ez a dolgom”. Deckard ex-zsaru és ex-gyilkos. Felszabadult egy hely. Leül. Kicsit vitatkozik a kínai pincérrel az ételről, aztán elmeséli, hogy az ex-felesége sushi-nak, hideg halnak ( amerikai szleng ) hívta. Hirtelen egy furcsa figura lép mellé és a vállára teszi a kezét. Deckard nem érti mit mond. „Azt mondja le van tartóztatva ..” fordit a kínai pincér. A furcsa figura közli vele, hogy az ex-főnöke várja a rendőrállomáson. (temérdek ex) Humphrey Bogart? Philip Marlowe? Eddie Constantine? Ez csak film noir lehet, de mindenképp a 40′-es 50′-es években játszódik. Hát nem. Ez a Blade Runner (Szárnyas Fejvadász), egy sci-fi ami 2019-ben játszódik.

Véleményem szerint azonban a Blade Runner inkább film noir mint sci-fi. Pontosabban kívülről sci-fi, belülről azonban egy film noir. Azt mindenképp fontos észrevenni, hogy ebben a viszonylag mai sci-fiben mennyi film noir tradíció és filmes kultúra található. Ezt szeretném megmutatni.

Film Noir

A Film Noir néven ,a 40′-es 50′-es évek Hollywoodjában készült filmek egy csoportját nevezik. Maga a film noir elnevezés francia eredetű és magyarul annyit jelent, hogy „fekete film”. A név egy könyvsorozat nevéből származik amit Franciaországban adtak ki és ami amerikai krimiírók munkából állt. A könyvek általában krimik voltak amik főhőse sokszor egy magándetektív volt aki beleszeretett egy álnok nőbe ( la femme fatale ) aki aztán a vesztét okozta. Ezen krimik egy részét dolgozták aztán fel Hollywoodban a már említett periódusban. Sokan úgy gondolják, hogy a Film Noir „csak” egy vizuális műfaj és, hogy a rá jellemző vizuális kifejezőeszközöket sok más műfaj is használja, tehát nem a sajátjai. Mások úgy gondolják, hogy ez egy külön filmes műfaj amit az adott kor bizonytalansága, félelmei hozták létre, a második világháború utáni, hidegháború eleji időszak jellemzője és van aki szerint a Film Noir nem műfaj hanem stílus amely kölcsön vett elemeket a gengszter, detektív és misztikus filmekből és ezekből plusz egy-két új elemből egy új filmstílust alkotott.
Vizuálisan a Film Noir leginkább jellemző filmes eszköze a világítás. A műfajra jellemző világítás nagyon kontrasztos, a sötét és a világos foltok drámai összhatására épül. A szereplők arcára szinte mindig árnyék vetül jelezve, hogy személyiségüknek van egy sötét, misztikus oldala is. A Film Noir jellemzően lepukkant, városi környezetben játszódik, bárokban, éjszakai klubokban, motelekben és sikátorokban. A szereplők ruházata is jellemző. A férfiak gyakran hosszú ballonkabátban, öltönyben és kalapban láthatók, míg a női szereplők legtöbbször estélyiben vagy más hasonlóan elegáns ruhában mutatkoznak bárhová is mennek.
A Film Noir hőse végzetesen és megmásíthatatlanul vonzódik a nőhöz aki kihasználja és elárulja őt. Ez a nőtípus akit „femme fatale”-nak hívnak, mindig külsőleg mindig vonzó, szűk ruhája, cigarettázása, ékszerei mind ráirányítják a figyelmet. Misztikus jelenség aki kénye-kedve szerint befolyásolja és irányítja a férfi főhőst, veszélyekbe sodorja ami majd a végzetét okozza. Ezek a nők okosak, aktívak, erősek.

Sci-Fi

A tudományos-fantasztikum már a filmkészítés kezdete óta sikeres és ismert műfaj. George Mélies már 1902-ben elvarázsolta a közönséget speciális effektjeivel, trükkjeivel az „Utazás a Holdra” c. alkotásával. Fritz Lang 1927-es „Metropolis”-a is ennek a műfajnak az egyik korai képviselője. A 30′-as 40′-es években pedig a képregények útján lett egyre sikeresebb ez a műfaj az Egyesült Államokban. Az 50′-es években években az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt dúló hidegháborúnak és az átalakuló hollywoodi rendszernek köszönhetően a sci-fi műfaj virágkorát élte. Rengeteg film készül amelynek nagy része talán még a B kategóriát sem üti meg, azonban készült egy-két olyan film is ami a szórakoztatáson kívül valamit mondani is szeretett volna. („The Day the Earth Stood Still”, 1951) A sci-fi következő fontos állomása Stanley Kubrick 1968-as „2001 Űrodisszea” c. filmje de ekkor már nem volt a műfaj annyira populáris mint korábban. A sci-fi következő virágkora a 70′-es évek vége 80′-as évek eleje amit olyan filmek fémjeleznek mint George Lucas „StarWars”-a vagy Steven Spielberg „E.T.”-je, „First Encounters of the Third Kind” c. filmje és azóta folyamatos a műfaj sikere mind a mai napig.

Szinapszis

2019 Los Angeles. A gazdag emberek más bolygókon lévő kolóniákra költöznek. Az utcák zsúfolásig emberekkel, különböző kultúrájú, nyelvű emberekkel. Állandóan esik és szinte mindig sötét van. A városok akkorára nőttek, hogy saját klímájuk van. Főhősünk Rick Deckard (Harrison Ford) valaha szárnyas fejvadász volt, az L.A.P.D. (los angelesi rendőrség) különleges részlegének tagja, azzal a feladattal, hogy kutassa fel és vadássza le – nyugdíjazza – a renegát replikánsokat, az „emberibb az embernél” robotokat akik illegálisan tartózkodnak a földön. Deckard láthatólag belefáradt az öldöklésbe és kilépett a rendőrségtől, de most felkérik még egy utolsó munkára. Fel kell kutatnia és meg kell semmisítenie négy Los Angeles-be szökött replikánst. Ezek a replikánsok azért jöttek vissza a földre, hogy megoldást találjanak a beépített, négy éves élettartam megnövelésére, magyarul: nem akarnak meghalni.

A vadászat során Deckard beleszeret Rachel-be ( Sean Young ), egy másik Tyrell, a replikánsokat gyártó Tyrell cég tulajdonosa, géniusza által létrehozott androidba. Az emberi érzések és emlékek ( bár ezek nem is eredetiek, Tyrell ültette csak be ) összezavarják Deckard-ot és a határvonal az emberek és az androidok között még inkább elvékonyodik. Közben a replikánsok rájönnek, hogy még maga a teremtőjük, Tyrell sem tud segíteni nekik igy megölik azt. Deckard felkutatja és megöl három replikánst, bár minden esetben olyan mintha önvédelemből tenné. Az utolsó replikáns Roy Batty ( Rutger Hauer ) megölhetné ugyan Deckard-ot, de mivel „annyira szereti az életet” megkíméli azt. Deckard biztos benne, hogy a többi fejvadász megölte Rachel-t, de nem így történt. Rachel-t megkímélte Gaff ( Edward James Olmos) és végén megtudjuk, hogy maga Deckard is valószínű replikáns, majd elmenekülnek együtt egy ismeretlen országba. Rachel-nek nincs meghatározott élettartalma, legalábbis nem tudunk róla.

A nyomozó

A némafilmek és a 30′-as években a krimik és a detektív filmek gyakran a tradicionális, Agatha Christie és Sir Arthur Conan Doyle nyomdokait követő, misztikus gyilkossági filmek voltak. Aztán a 40′-es években megjelent az új cinikus valósághoz igazodó, új, kemény, tökös, cinikus nyomozó a vásznon. Ez a fajta nyomozó a város sötét, nyomasztó világában dolgozott, mindenféle zavaros, furcsa figurával körülvéve ami nagyon elüt pl. a Sherlock Holmes történetekben megszokott felső osztálybeli szereplőitől. A Máltai Sólyom (1941) az egyik tipikus példája ennek az új műfajnak és Sam Spade (Humphrey Bogart) tipikus példája az újfajta nyomozónak.
Ridley Scott, a rendező miután rájött arra, hogy Deckard-nak olyannak kellene lennie Sam Spade-nek, elkezdett érdeklődni a film iránt. Scott még azt is tervezte, hogy Deckard-nak hasonló kalapja legyen, de mivel abban nagyon hasonlított előző szerepére az Indiana Jones-ra ezt elvetették. Azért balon kabátja, nyakkendője és pisztolya Deckard-nak is van, igaz így inkább Philip Marlowe-ra hasonlít mint Sam Spade-re. (Marlowe karaktere nem olyan mint Spade-é, neki van morálja, etikus és tudja mi az a kötelesség.)
Nyilvánvaló, hogy Deckard morális okokból hagyta ott a rendőrséget, a Szárnyas Fejvadász divíziót. Bizonyára kényelmetlenül érezte magát azért, hogy replikánsokat kell kivonnia a forgalomból mindenféle nyomós ok nélkül, csak azért mert léteznek. A film noirok nyomozói csak részleges győzelmet érnek el, vagy teljesen elbuknak és céljaikat sosem érik el, de legalábbis valami nagyon félrecsúszik. Deckard-nak is fel kell adnia elveit amikor elfogadja a megbízást és el kell menekülnie a városból ahhoz, hogy együtt lehessen Rachel-lel.
A rendezői változatban még az is bizonytalan, hogy Rachel meddig él. A film noirokban a nyomozó általában nem kapja meg a lányt, ezért valószínű, hogy a stúdió által kierőszakolt happy-enddel ellentétben ebben a verzióban meghal. Marlowe mindhárom filmjében megszerzi a lányt ami a közönségnek ugyan tetszik (főleg a „The Big Sleep” c. filmben amiben Humphrey Bogart és Lauren Bacall miatt más vég elképzelhetetlen lett volna), de a film noir hatásosságából sokat elvesz.

A Nő

Deckard beleszeret abba a lányba akit meg kellene ölnie. A film noir nyomozói általában csak rossz, züllött nőkkel találkoznak csakúgy mint Philip Marlowe figurája ( The Big Sleep, Farewell My Lovely ). Az film eredetileg happy-enddel fejeződött be ami a film noirokra egyáltalán nem jellemző. Ridley Scott rendezői változatában a befejezés sokkal szomorúbb, sötétebb ami a film noirokra sokkal jellemzőbb. Azt sem lehet tudni vajon Rachel meddig fog élni és hiányzik az a kép is, ahogy egy repülő kocsival valami szép táj felé távolodnak. Ezt a happy-endinget a stúdió erőszakolta ki.( Érdekes, hogy Tyrell azért hal meg mert nem tudja lehet-e tovább élő replikánst készíteni, a happy-end kitalálói ezt megelőlegezik a záró képsorral, pedig nem lehet tudni, hogy Rachellel mi lesz.)
A film noirokban két fajta nő létezik: a végzet asszonya és az gondoskodó típus. Rachel egyfajta kombinációja ennek a kettőnek. Tökéletes végzet asszonya amikor megismerjük a Tyrell cégnél. Arrogáns, stílusos, kemény és dohányzik. Úgy tűnik teljes mértékben ura a helyzetnek mialatt Deckard elvégzi rajta a Voight-Kampf tesztet. Nagyon erős és kihívó szexuális vonzerővel rendelkezik. Még Deckard meztelen nőt ábrázoló poszteres kérdésén sem lepődik meg: „Arra kíváncsi, hogy replikáns vagyok vagy arra, hogy leszbikus ?” Sötét, szűk ruha, széles válltömések, a haja szorosan feltűzve. Tipikus film noir karakter, akit nem lehet csak úgy megkapni vagy megváltoztatni vagy ha igen akkor ott valami nagyon komoly dolognak kell törtennie, vagy meg kell halnia utána.
Miután Rachel megtudja, hogy replikáns, el kezd átalakulni. Elveszti a végzet asszonya jellemzőket és átalakul gondoskodó nőtípussá. Deckard ebben úgy vesz részt, hogy kierőszakolja belőle a „gyengébbik nemre” jellemző szexualitás használatát. („Mond azt, hogy akarlak.”) Ez a változás külsőségekben is megnyilvánul. Pl. leengedi a haját, világos szinü ruhában van.
A legtöbb film noirban azonban a végzet asszonya független marad és nem engedi, hogy a főhős megváltoztassa, magához igazítsa. Inkább meghal minthogy elkapják (elvegyék feleségül, letartóztassak). Nem akar gondoskodó nőtípussá átalakulni és a férfit szolgálni, még akkor sem ha az a halálát okozza. A rendezői változatban Rachel végzetének lebegtetése ezért sokkal film noirosabb mint az illogikus „és boldogan éltek míg meg nem haltak” eredeti befejezés.

Az emberek

A film noirokban a társadalom könyörtelen, az emberek gonoszak és a világ korrupt marad bármit is tesznek a szereplők. Még a főhősök számára is nehéz megkülönböztetni a jót a rossztól. A film noirokban a főhősök rendelkeznek mind a protagonist mind az antagonist tulajdonságaival. Deckard vonakodó, bizonytalan hős. Legtöbbször inkább feladná és egyszerűen elsétálna ha tehetné, de nem lehet. A főnöke megzsarolja tulajdonképp, hogy elvégezze a munkát. Kis embernek nevezi, az utca emberének, olyannak aki gyenge és nem számíthat segítségre, ha nem vállalja el a megbízást. A film noirok főhősei sohasem szupermenek vagy hősiesek. A Blade Runner-ben még az is lehet, hogy maga a főszereplő is android. Erre utal pl. Rachel kérdése arra, hogy vajon Deckard elvégezte e a tesztet, de ő nem válaszol.
A film noir történetek szereplői az alsóbb társadalmi csoportokból kerülnek ki akik megtesznek mindent a túlélésért. Fizikai munkások, kurvák, stricik, tolvajok, bár tulajok. A Szárnyas Fejvadászban vannak haldokló androidjaink, egy visszavonult, vonakodó ex-rendőr, emberek különleges betegségekkel, strip tease táncos stb. A replikánsok képviselik a társadalom legalját, tulajdonképp rabszolgák, nem is emberek. Azt lehet tenni velük amit csak akarnak mindenféle konzekvencia nélkül, senkit nem érdekelnek. „Ha a társadalom számára hasznosak, akkor nem az én problémáim.” mondja Deckard. Senki sem boldog, vagy kiegyensúlyozott. Mindenkinek problémái és titkai vannak.

A világitás

A világítás nagyon fontos a Szárnyas Fejvadászban. ( Jordan Cronenweth ) A hátulról világítás, a kemény, kontrasztos világítás, a mozgó tárgyak árnyéka mind erősen fontos szerepet játszik a nyomasztó világ életre keltésében. A világítás módja szintén jellemzően film noiros. A legtöbb sci-fiben nagyon erős, kemény fénnyel világítanak amitől amolyan kórházi érzése lesz az embernek (2001 Űrodisszea). A Szárnyas Fejvadászban a sötét sikátorok, a nyomasztó szobák sokkal elevenebben, dinamikusabban jelennek meg ami nagyon fontos eleme a detektív történeteknek. Ezen világítási technikák tulajdonképp standard elemei lettek az összes ilyen típusú filmek. Az egyik ilyen alap film aminek technikáit sokan lemásolták Orson Welles Citizen Kane-je (1941). Csakúgy mint Welles filmjében a Szárnyas Fejvadászban is nagyon fontos miként vannak a szereplők megvilágítva. A rosszak általában a sötétben állnak a jók pedig a fényben és az összes többi film noirra jellemző, korábban leirt eszköz jellemző a Szárnyas Fejvadászra.

Szóval a cselekmény, a karakterek típusa, a helyszínek, a kamera beállítások, hangok, párbeszédek, a zene, a világítás, vágás és egyéb elemek mind segítenek abban, hogy csoportosítjuk és meghatározzuk a filmet. A „Szárnyas Fejvadász” sokak szerint az egyik legfontosabb sci-fi, de ha jobban megfigyeljük részleteiben akkor kiderül, hogy tulajdonképp egy jövőben játszódó Film Noir-ral van dolgunk.

Sarosácz Iván
Szellemkép, 2006

0 Flares Facebook 0 Google+ 0 Twitter 0 Pin It Share 0 LinkedIn 0 0 Flares ×

Comments are closed.